Északi Szinház

A két színtársulatnak egy 1889-1891 között, neoklasszicista stílusban épített, egy emeletes épület ad otthont. Homlokzata háromosztatú, a középső fékörív alakban emelkedik ki az épülettestből, ezt kupolatető fedi, a földszinti része az épület főbejáratának is helyet adó, négy oszlopon álló, előcsarnok. A homlokzat ablakai kerekített tetejűek, a keretek háromszög alakú koszorúdíszben végződnek. A nézőtér befogadóképessége 800 fő, a terem díszítésében a korszak divatos motívumait viselő stukatúrák játszanak fontos szerepet. Az épületet Vojtha Adolf, Pápa város építésze, tervezte. A dekorációk és a benti falfestmények Spanraft és Hirsch munkái.

Szatmárnémetiben a színházi élet komoly hagyományokkal rendelkezik. Az első színházi előadást egy Móricz György vezette színtársulat tartotta 1790-ben. 1814 és 1816 között nagyváradi és debreceni társulatok látogatásairól vannak adatok. A Román Színházi Alap Társaság megalakulásával (1870) egy olyan  kulturális célokat szem előtt tartó csoportosulás jött létre, mely immár programszerűen küzdött egy román színházi intézmény megvalósításáért. 1872-ben megszervezik az Erdélyi Román Színházért Társaság első közgyűlését. Ennek alkalmával színházi jellegű zenei előadást mutatnak be, melyet bál követ, Iosif Vulcan pedig Színháztörténeti vázlat címmel előadást tart.

1848-ig az előadásokat különböző helyeken tartották, mint például a Zöldfa vendéglőben (a Fehér ház helyén állt), az 1799-ben épült Jeney-házban (a mai törvényszék helyén állt), a Kotró-kertben (a nagypiac helyén), innen indult a 19. század nagy művésznője, Prielle Cornelia.

1844-ben emeltek egy épületet, mely otthont adott a színháznak illetve a kaszinónak (a polgármesteri hivatal régi, főtérti épülete). Művészeti tevékenység a Szatmári Diák- és Olvasóegylet keretei között is folyt. (1859-1976)

 A színház épülete 1907-ben.

Az 1918. december 1-je utáni szatmári román színházi élet  G. M. Zamfirescu nevéhez kötődik. 1922-24 között ő rendezett színi előadásokat szatmári fiatalokból álló amatőr társulatokkal. A G. M. Zamfirescu által Szatmránémetiben színrevitt darabok közül néhányat felsorolva megemlíthetjük Mihail Sorbu Vörös szenvedély (Patima roşie), Victor Eftimiu A sün és a patkány (Ariciul şi şobolanul), Zaharia Bârsan Nappalodik (Se face ziuă) című műveit. G. M. Zamfirescu egyszerre volt rendezője és szereplője a daraboknak. Ugyanakkor ő az aki hatásos médiakampányt indított egy professzionális román színtársulat létrehozásáért.

1932-ben, a Ion Marin Sadoveanu irányítása alatt álló Nemzeti Színház Szatmárnémetiben turnézott. Shakespeare Hamletjét mutatták be, a főszerepet a „román színház csillagának” is nevezett hírneves színész Aristide Demetriad játszotta.

Közvetlenül a második vilgáháborút követeően román fiatalok egy csoportja megalapítja a Hajnal amatőr társulatot. 1945-től 1946 szeptemberéig a társulat többnyire kabaréműsorokat mutatott be: Szatmárnémeti Melody (Satu Mare Melody), Az ifjúság nyugtalansága (Freamătul tinereţii), Fu-Fu Melody. Egy sikeres helyi kezdeményezésnek köszönhetően, 1947 októberében létrejön a Szatmári Román Kulturális és Művészeti Társaság, melynek célja a harc egy professzionális román színház megvalósításáért. A társaság szervezésében, a bukaresti színházi igazgatóság engedélyével, gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki a Nagyváradi Nyugati Színházzal. A nagyváradi előadásokat a váradi színtársulat minden alkalommal elhozta Szatmárra is. Ez a gyakorlat 1947. május 16-ig működött, amikor is megalakult a Szatmárnémeti Constantin Nottara Kulturális Színházi és Művészeti Társaság, melynek feladata volt a színház alkalmazásában álló színészek és személyzet fizetésének biztosítása, illetve két bukaresti színész szerződtetése.

Ezek megvalósítását követően, 1947. december 6-án a Szatmárnémeti Constantin Nottara Színház, Al. Kiriţescu színházakért felelős kormánybiztos jelenlétében, A. DE Herz A pók című darabjával megnyitja első évadát. A színház 1848-ig működött ebben a formában, amikor életbe lépett a színházak működését szabályozó új rendszer.
Országosan és nemzetközileg is elismert színészek is megfordultak a Constantin Nottara színházban, jelentősen növelve annak presztizsét. Geo Barton, Elena Bodi- Mihuţ, Ştefan Iordănescu, Virgil Fătu, Iancu Economu állandó munkatársak voltak, a meghívott fellépők között olyan nevekkel találkozhatunk mint: George Vraca, Grigore Vasiliu-Birlic, Dina Cocea, Marcel Anghelescu, Luci Stănescu, George Mărutză, Florin Scărlătescu és mások. A Szatmárnémeti Constantin Nottara Kulturális Színházi és Művészeti Társaság valamint a színház megvalósításában, valamint ezek sikereiben felbecsülhetetlen szerepet játszott a társaság elnöke – egyidejűleg a Színházi Főigazgatóság Szatmári Fiókjának képviselője –, Victor Popescu nyugalmazott tábornok. Munkájában támogatták Szatmár lelkes értelmiségiei: Mihai Şuta, Victor Pop, Ion Murgu, Gheorghe Palcău, és még sokan mások.


Az Északi Színháznak ma két társulata van. Egy román társulat – igazgatója Andrei Mihalache – és egy magyar társulat, melynek neve Harag György (Harag György Társulat) – igazgatója Lőrincz Ágnes. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is.